A társadalom, amelyben élünk
Mostanában mintha senki nem értene egyet senkivel és semmiben. A megosztottság és túlfűtöttség korszakában egyre nehezebb eligazodni, és mintha párhuzamos univerzumokban léteznénk. Sokan azt tapasztaljuk, hogy az ismerőseink mind ugyanazt gondolják, mint mi, mégis bele-bele botlunk a közösségi médián olyan véleményekbe, amelyről el sem tudjuk képzelni, hogy léteznek – nemhogy valaki még klaviatúrát is ragadjon, és megossza őket egy publikus platformon. A műsor a lehetséges okokon túl megoldásokat és módszereket is a hallgató elé tár, de vajon...
Miért olyan nehéz megváltoztatni mások véleményét?
Hannah Critchlow-hoz, aki a témában a 2020-as Brain Bar-on egy mítoszrombolás keretein belül sorolta fel érveit azzal kapcsolatban, hogy miért lehetséges, vagy éppen nem lehetséges a változás, most a Mélylevegő Projekt is csatlakozik.
,,A régről hozott véleményeket és alapfeltevéseinket nagyon nehéz megváltoztatni, hiszen az agyunkban fizikai lenyomatuk is van, ugyanis a ,,bejáratott gondolatok” ún. barázdákat képeznek.” – fogalmaz Bogi, amelyre Dorina hozzáteszi, hogy ez a folyamat nemcsak idő-, és erőforrásigényes, hanem félelmetes is tud lenni. Akkor semmi esélyünk sincsen, mert egyszerűen a biológiai felépítésünk állja utunkat?
,,Létezik a neuroplaszticitás fogalom, amely szerint az agyunk struktúráját, szerkezetét, meg tudjuk változtatni. A barázdák leginkább ösvényekhez hasonlítanak az agyunkban; tanulás közben folyamatosan haladnak az információk a fejünkben, és a mozgásukkal szinapszisokat képeznek, amelyek kiépítenek egy útvonalat. Leegyszerűsítve és absztrakt módon elképzelve, tulajdonképpen a legapróbb információnak is megvan a saját maga útja. Minél többször halljuk és találkozunk ugyanezzel az információval, annál mélyebb lesz ez a kis ösvény az agyban, és annál nehezebb megváltoztatni. Lehetséges tehát formálni a berögzött véleményt, csak akkor minimum ugyanannyiszor kell újraépíteni hozzá az új utat.”
Van kiút a véleménybuborékból?
,,Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy nem megérteni akarjuk a másikat, hanem meggyőzni.” – említi Dorina. Ez, mint hozzáteszi, nem szokatlan jelenség, hiszen a minket körülvevő vélemények útvesztőiben a saját álláspontunkat találjuk a legkényelmesebbnek és legbiztonságosabbnak. Érdemes felhívni a figyelmet a bezárkózás veszélyeire is: ,,A párbeszéd hiánya, sajnos megöli az egészet, ez a halála annak, hogy árnyalt véleményünk legyen.”
A LelkEd podcast 6. epizódjában a trió az asszertív kommunikáció eszközeinek segítségével gyakorlati tanácsokat ad, és felhívja a figyelmet a szociálpszichológia által felfedezett jelenségek kritikai vizsgálatára.
