Felszállásra felkészülni - repülj velünk a reptérre!
Hiába jártunk már akár többször is a reptéren, mégsem tudjuk pontosan, milyen koordinált csapatmunka teszi lehetővé azt, hogy eljussunk Budapestről a célállomásunkra. Hogy kerül egy gép centiméterre pontosan a helyére? Milyen változások történnek épp, és milyenek fognak történni a reptér életében? Hogy lehet egy reptér minden sztereotípia ellenére fenntartható? Az utóbbi hetekben ezeknek a kérdéseknek próbáltunk utánajárni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - a nyomozásunknak pedig két videó és egy podcast lett az eredménye.
A budapesti repülőtérre sokszor mondják, hogy nem más, mint egy város a városban. Ez nem is csoda, hiszen az orvosi szolgálattól a saját közműhálózaton és hulladékkezelésen át a tűzoltóságig minden olyan szolgáltatás megtalálható a területén, amely a biztonságos és kényelmes urbánus léthez szükséges. A Budapest Airport városkája pedig nem áll meg a fejlődésben: egyre nagyobb, szebb és modernebb miliővel kecsegtet az utazni vágyóknak. Az utóbbi időben elkészült a 2. terminál új utasmólója, megépült egy új cargo bázis; a következő néhány évben pedig újra megnyílik a sokak emlékezetében nosztalgikus képeket idéző 1. terminál, majd a 3. terminál is.
De hogy növekedhet úgy egy repülőtér, hogy közben folyamatosan figyel a környezetre is? Mi lesz az ott megtermelt hulladékkal? Ki figyel a körülötte lévő élővilágra? Sőt, muszáj feltennünk a repülésben érdekelt szervezetek esetében legégetőbb kérdést: el tudja-e érni a reptér valaha azt, hogy karbonsemleges legyen? A 2021-es Brain Bar moderátorával, Tóth Mátéval ezekre a kérdésekre szerettük volna megtalálni a választ, ezért ellátogattunk a 2. terminálra.
A fenntarthatósággal kapcsolatban a reptér ügyvezetője, Chris Dinsdale erős véleménnyel rendelkezik: szerinte a környezetvédelemről kialakult kép teljesen torz és hibás.
“A fenntarthatóság nem egyenlő a fák ölelgetésével és a pandák puszilgatásával - szerintem üzleti megfontolások is húzódnak mögötte. Gazdasági okai is vannak ezeknek a lépéseknek, amelyek nagyban segítik a cégeket abban, hogy versenyelőnyt szerezzenek hosszútávon, és ez kell, hogy hajtsa őket”
- fogalmaz. Chris elkötelezetten hiszi, hogy a környezettudatos működés hosszú távon üzletileg jövedelmező, és azt állítja, ezekkel a kézzelfogható előnyökkel lehet igazán meggyőzni egy vállalat igazgatóságát zöld beruházásokról - ezt teszi ő is a repülőtéren. Abban azonban biztos, hogy még rengeteg idő és rengeteg innováció kérdése az, hogy teljes repülési élmény a kezdőpontjától a végpontjáig mentes legyen minden környezetkárosító hatástól - főleg nem a párezer forintos repjegyek és a majdnem üres “szellemjáratok” korában. Az idei Brain Bar-on a zöld jövő mellett Chris arról is beszélt, milyen izgalmas, digitális, sőt, akár emberi személyzetmentes jövő állhat a repülőterek előtt.
Na de vissza a jelenbe! Azon elgondolkoztál már, hány ember hány ember összehangolt munkája kell ahhoz, hogy felszálljon a géped, amikor nyaralni indulsz? (Eláruljuk: több mint 10 000!) Mi kell ahhoz, hogy egy repülő centiméterre pontosan a helyére álljon leszálláskor? Ki segít akkor, ha egy pilóta először száll le egy reptéren, és még nem ismeri a terepet?
Nem is lehetett volna minderről tökéletesebb interjúalannyal beszélgetni, mint a Liszt Ferenc Repülőtér repülőtérforgalmi igazgatójával, Ormándi Zoltánnal. Ő figyel arra, hogy a forgalmi területen minden milliméterre és pillanatra pontosan történjen; az ő irányítása alá tartozik minden, ami a terminál épületén kívül a földön történik, legyen az a gépek tájékozódásának segítése, a felfestések és a fénytechnika tökéletes összhangja, a hóeltakarítás, vagy egy-egy különleges esemény, például a pápa érkezésének lebonyolítása.
Zoli az idei első Mi a kérdés?-ben elmesélte, hogyan és mekkora területen riasztják és fogják el a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a hajtóműben fel- és leszálláskor, hova viszik a csapdába ejtett állatokat, hogyan segítik azt, hogy a pilóták teljesen vakon is le tudjanak szállni, és ki az egyetlen, akit a reptéren magáznak.
Ha az eddigieknél is többet szeretnél tudni a reptér elképesztően komplex működéséről és arról, milyen jövő vár rá, ne hagyd ki a podcastot sem!
