Meglátogattuk a magyar dinoszaurusz-lelőhely felfedezőjét

Csapatunk nemrég Ősi Attila paleontológusnál, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezőjénél és az ott zajló kutatás vezetőjénél járt a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiránduláson nemcsak a múzeum kiállításait láttuk, hanem a színfalak mögé, a raktárba és a laborokba is benézhettünk. Attila tudása nemcsak a dinoszauruszokra terjed ki: a privát túrán milliónyi érdekességet mesélt az ásványokról, a drágakövekről, a kőzetek kormeghatározásáról is. Úgy éreztük, muszáj megosztanunk legalább egy parányi részét annak, amit tőle tanultunk, így összegyűjtöttünk néhány fun fact-et a túráról!

• A múzeum ásvány- és drágakőgyűjteményének teljes tételszáma több, mint 56 ezer darab annak ellenére, hogy a gyűjtemény 80%-a 1956-ban tűz martalékává vált. Az ásványok között drágakövek és egészen óriási, 66 kilós meteoritdarabok is találhatóak, a legrégebbi darabok pedig körülbelül 200 évesek. 

• Az egyes kőzetek kormeghatározása történhet relatív módon (tehát csak a sorrendiség segítségével, évszám nélkül), vagy abszolút módon, millió éves pontossággal. Az utóbbira a legelterjedtebb módszer a radiometrikus kormeghatározás, amely a radioaktív anyagok felezési idejének ismeretében “számol vissza” az időben a jelenlegi gyakoriság alapján.

• A Magyar Természettudományi Múzeum őrzi a Richard Nixon által Magyarországnak ajándékozott “jóakarat-holdkőzet” nevű emléktárgyakat, amelyek tényleg holddarabkákat rejtenek. Az plexigömbökbe foglalt kőzeteket az Egyesült Államok akkori elnöke az Apollo-11, a másikat az Apollo 17 után készíttette el a NASA-val és juttatta el országunkba (és a világ számos országába). Minden megajándékozott állam - így hazánk - zászlója is elutazott a Holdra, majd visszatért, így ez a magyar lobogó ma szintén a múzeumban van kiállítva.

• Az épület ad otthont a 180 millió évvel ezelőtt élt közel ötméteres gerecsei őskrokodil csontvázának is, amely 1996-ban került elő hazánk területén, és amely a Magyarosuchus fitosi nevet kapta megtalálója, Fitos Attila után.

• A múzeumban találkozhatunk többek között az Attila csapata által kiásott Hungarosaurus vagy az Ajkaceratops modelljeivel is. Ezek az állatok kb. 85 millió évvel ezelőtt éltek a Bakony területét is magába foglaló szigeten, amely az akkori Európa egy részét elborító óceánból emelkedett ki. A szigeten folyók folytak, Attila és csapata pedig napjainkban egy ilyen folyó medrében végzi az ásatásokat.

• A raktárban bújik meg többszáz kipreparált állat és sok-sok polcnyi és szekrénynyi értékes csontváz - többek között a Heves megyei Feldebrő környékén talált mamutcsontok is.

• A múzeum geológusai nem főzeléket, nem is pörköltet, hanem ősmaradványokat tartanak jégkrémesdobozban! 😊 

Tudtad, hogy Attilával tavaly podcastot is forgattunk? Ha kíváncsi vagy, milyen érzés felfedezni egy 85 millió éves csontvázat, milyenek voltak a hazánk területén élő dinoszauruszok, és hogy zajlanak a magyarországi lelőhely-kutatások, máris elindíthatod az adást!