Túlstimuláció: mi okozza, hogyan hat rád, és mit tehetsz ellene?
100 000 szó, 150 értesítés, 5 óra mobilhasználat - így néz ki egy átlagos magyar fiatal egy napja az őt érő hatások szempontjából. Ma sokkal nehezebb lelassulni, mint korábban bármikor: kétszázszor annyi inger ér minket, mint az ezredfordulókor. A Mélylevegő Projekt pszichológusaival, Juhász Bettinával és Pető Dorinával a túlstimulációról beszélgettünk a LelkEd podcast különkiadásában.
Képzeld el, hogy egy koktélpartin töltöd az estéd: csilingelnek a poharak, mindenki beszélget, szól a zene, talán egy-egy tálca is leesik néha. Te persze nem figyelsz minden részletre, jó esély van rá, hogy a történéseket háttérzajként érzékeled, és teljesen nyugodtan tudsz beszélgetni a barátaiddal. Az este végére valószínűleg azonban mégis kimerülsz: alig várod, hogy senki ne szóljon hozzád, egyedül maradj a gondolataiddal, és fel tudd dolgozni a parti fáradalmait.
Valami ilyesmit jelent a túlstimuláció. Bár észre sem veszed, a körülötted lévő ingerek bizony rengeteg kognitív energiádat felemésztik. Ez bizonyos szintig természetesen rendben van – Dorina és Bettina már az adás elején felhívták a figyelmet arra, hogy a testünk ezek által tájékozódik, a hallás és a látás például legtöbbünknek elengedhetetlen információforrások.
Azonban van az a szint – és ez jellemző ránk 2024-ben –, amit már túlstimulációnak nevezhetünk. Az azt jelenti, hogy egyszerűen túl sok inger érkezik ezeken a csatornákon és sok új úton keresztül, például a virtuális világból.
- árulta el Dorina. És az az ingermennyiség, amivel ma hadakozunk, már közel sem tesz jót nekünk. Ez nem is csoda: néhány évtized alatt városok épültek körénk neonfeliratokkal, autóhangokkal és reklámfelületekkel, a boltokban egyre nőtt a kínálat, a GPS-ek egyre több útvonalat kezdtek ajánlani, amik közt választhattunk.
Az utóbbi tíz évben a pedig soha nem látott mértékeket öltöttekek a minket érő hatások, erre pedig teljes iparágak reagálnak (vagy épp építenek?). Talán te is észrevetted már, hogy a filmekben és sorozatokban ma rövidebbek a jelenetek, a videóklipek pedig sokkal pörgősebbek, mint régen, hiszen nagyon jól tudják, a közösségi média átalakította az ember figyelmét. Erre a podcastben Bettina mutatott rá:
Figyeljük meg, hogy néz ki egy TikTok-videó! A tartalomgyártó nemcsak mutogatja a terméket, de rögtön az első pillanatokban meg is kocogtatja a körmével, megy a voiceover, gyorsak a vágások, és 45 másodperc alatt el tudunk vele készülni brunchra.
A lányok az adásban elárulták: ma már kutatások bizonyítják, hogy agyunk fejlődése egyáltalán nem tudja követni a technológia haladását. Nem meglepő, ha kimerültnek érezzük magunkat, vagy épp, ha nem vagyunk képesek úgy figyelni a munkában vagy úgy kommunikálni a szeretteinkkel, ahogy szeretnénk - az idegrendszerünk egyszerűen nem nőtt még fel a feladathoz.
Érdemes magunkat ostorozni emiatt? Felelősek vagyunk a minket ért ingerek menedzsmentjéért? És ha igen, mit tehetünk, hogy elkerüljük a legkellemetlenebb tüneteket? A podcastben ezekről faggattuk a Mélylevegő Projekt szakértőit, de szót ejtettünk még...
- a multitasking és a figyelmi kapacitás mítoszairól;
- az alvásminőségünk romlásáról;
- az unatkozás fontosságáról;
- és a szülők legfontosabb felelősségeiről abban, hogy megőrizzék gyermekeik idegrendszerének egészségét.
Hallgasd meg te is az adást!
Az epizód termékmegjelenítést tartalmaz, és az Answear.hu támogatásának köszönhetően jött létre a Take Care of What's Inside mentális egészséggel foglalkozó kampány keretein belül.
