Így képzeli a jövő városát a Zene Háza tervezője

Városi exodus. Az utóbbi évek trendje. Közvetve a világjárvány, közvetlenül a home office elterjedésének hatása. Ennyire élhetetlenné tettük volna az élőhelyünket, hogy menekülünk, amint lehetőségünk van rá? Hogyan hódítsuk vissza és tegyük élhetővé a városainkat?

A kérdés megválaszolásához persze először azt kell tisztáznunk, hogy mit várunk a városi élettől. Mi adja az igazi ízét, amit szeretünk benne? Az inspiráló forgatag, a kiszámíthatatlan káosz, ami meglepetést tartogat minden sarkon, vagy az olyan magasan fejlett technológia és infrastruktúra, mint a tokiói, ahol a busz és a vonat pont abban a másodpercben érkezik, amikor kell? 

Sou Fujimoto, japán sztárépítész, az idei fesztiválhelyszínünk, a Zene Háza tervezője tavaly a Brain Bar (online) vendége volt. Beszélgető partnereivel Roman Sysel-lel, a Bolt régiós vezetőjével; Lasma Ivaskaval, a MOME innovációs vezetőjével és Steiner Attilával, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárával közösen elkezdték megálmodni a jövő városát. 

A városfejlesztés az ókorig nyúlik vissza. Az okosváros felé vezető úton talán a csatornahálózat kiépítése volt az első lépés. Azonban mára nem egyértelmű, hogy mi lesz a következő. Száz évvel ezelőtt még úgy gondolták, mára a városok át lesznek szőve széles autópályákkal és az emberek szinte nem is léteznek majd az autójukon kívül. Ehhez képest, most azon igyekszünk, hogy visszahódítsuk a teret a közlekedéstől az élethez. Emberközpontú vagy technológiailag fejlett településeket szeretnénk? Választanunk kell, vagy a kettő egyáltalán nem is zárja ki egymást?

A nemkívánatos nemzetközi példák ismeretében joggal merül fel a kérdés, hogy milyen hatással lesz az életünkre és a magánszféránkra, ha addig okosítjuk a környezetünket, amíg az képes folyamatos megfigyelés alatt tartani bennünket. Posztkommunista országként, nekünk magyaroknak talán különösen taszító a gondolat, hogy egy mesterséges intelligencia folyamatosan információt közvetít rólunk nálunk nagyobb hatalommal rendelkező személyeknek. Az érme másik oldalát nézve viszont az is egyértelmű, hogy ha sok adattal rendelkezünk a városi életről, az szinte elképzelhetetlen mértékű fejlődést hozhat és jelentősen kényelmesebbé teheti a hétköznapjainkat.

Lasma Ivaska megjegyezte, hogy Torontóban még a legokosabb városnegyedekben is le kellett állítani a fejlesztéseket, mert a lakosok tiltakoztak az ellen, hogy olyan szenzorokat telepítsenek az élőterükbe, ami képes megmondani, hogy hányan tartózkodnak a lakásukban, vagy, hogy mikor, mivel és hova mennek. A jövő ideális városában úgy kell kihasználni az információ nyújtotta előnyöket, hogy az emberek közben biztonságban érezzék magukat. Az Egyesült Királyságban már léteznek olyan magántulajdonban lévő adatkezelő cégek, akik a városvezetéssel együttműködve és etikai kérdéseket is mérlegelve kezelik az emberek személyes információit, így a lakosok nincsenek kiszolgáltatva a városvezetésnek.

A kommunista blokk egykori országai pontosan jól tudják, hogy a legújabb kamerahálózat hiányában is elég hatékony tud lenni a megfigyelés, tette hozzá Roman Sysel, a Bolt régiós vezetője. A technológia csak egy eszköz a kezünkben, ami számtalan lehetőséget nyit meg előttünk. Lehet fegyver és kontroll, viszont, ha bölcsen használjuk, akkor jelentősen növelhetjük vele az emberek életminőségét.

A közlekedés több szempontból a városfejlesztés központi kérdése. Kényelmi, helykihasználási és környezetvédelmi okokból is ez áll az innováció elsődleges fókuszában. Roman Sysel a teljes karbonsemlegességben hisz.  Szerinte a városokban csökkenteni kell a magántulajdonban lévő személyautók számát és a tömegközlekedésre, illetve a car-sharing szolgáltatásokra helyezni a hangsúlyt. Ezzel kevesebb lesz a dugó, és a parkoló autók helye megmarad az életnek. Magyarország széndioxid kibocsátásának 20%-a közlekedésből származik - tette hozzá Steiner Attila - amelyhez a buszok is hozzájárulnak. Az államtitkár az elektromos buszok elterjedésében, illetve a hidrogén-meghajtásos közlekedés kutatásában és fejlesztésében látja a megoldást. Lasma Ivaska hangsúlyozta, hogy a tömegközlekedés megújítása egy olyan fejlesztés, amiből minden lakos egyaránt profitál. Ez pedig egy jelentős szempont, tekintve a városokban jellemző szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeket.

Fujimoto a jövő városában arra törekedne, hogy helyreállítsa a mesterséges és a természetes környezet egyensúlyát. Ha nincs harmónia és a fejlett technológia kínálata nem találkozik az élet valós igényeivel, akkor a rend és a pezsgés őrült keveréke jön létre, amit Tokióban tapasztal. 

Az egyensúly megtartja a kiszámíthatatlanságot, amíg nem kényelmetlen, hanem inspirál; és a rendet, amíg nem köt gúzsba. A közlekedési dugó például kétségtelenül nem pont az a meglepetés, amire vágyunk hétfő reggel, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell írtani a káoszt. Sou éppen a diverzitást és a rendetlenséget szereti a városokban. Budapesttel kapcsolatban is azt emeli ki, hogy milyen emberközeli, hogy egyszerre érzékelhető a múlt, a jelen és a jövő. Vannak apró és - a budapesti skálán - monumentális épületek és a sztár-építész szemében ezek együttesétől szerethető a város.

A természet önmagában is kommunikál, egy rendszert működtet - hangsúlyozza Fujimoto. Az ember által épített rendszerek pedig folyton versengenek az élővilággal, miközben sokkal jobb lenne együttműködni vele. Sou szeretné az építészetét és a technológiai fejlesztéseket is felhasználni arra, hogy harmóniát hozzon létre a mesterséges és a természetes között. Tisztában van azzal a felelősséggel, hogy az építészet bizonyos szempontból korlátoz, ezért arra vágyik, hogy az épületei inspiráljanak és felszabadítsanak. Elég ránézni a Zene Házára, hogy megértsük mire gondol. “Egy lebegő levél alatt, egy átlátszó előadóterem, az erdő közepén.” Így írja le a formabontó épületet, amiben kapcsolatba lép az emberi kéz alkotása és a természet.

Szeptember 29-én és 30-án pedig itt, a Zene Háza lebegő levele alatt találkozik majd a jelen és a jövő. Téged is sok szeretettel várunk a 2022-es Brain Baron! Diákként vagy tanárként itt regisztrálhatsz ingyen jegyekért, a kedvezményes earlybird jegyeket pedig itt találod!

A 2021-es Brain Bar-on Sou Fujimoto-val készült beszélgetést itt megnézheted: