Stresszkezelési alapok a Mélylevegő Projekt pszichológusaival
A Brain Bar és a Mélylevegő Projekt közös podcastsorozata, a LelkEd társasalmunk egyik leg(ki)égetőbb problémáját is feldolgozta. Ez pedig mi más lenne, mint a stressz témaköre, hiszen nincs nehezebb, mint megküzdeni olyan kihívásokkal, amelyek kimenetelét nem ismerjük előre. A podcast kiegészítéseként Bogit és Dorinát a stresszkezelés módszereiről is kérdeztük.
Sokat hallottam már, hogy a pszichológiai eszközök, a stresszkezelő eszköztár nagyon hasznos lehet, és bevallom, néha kicsit megfoghatatlan, hogy ez pontosan mit is jelent. Tudtok néhány példát mondani, ami szemléletesebbé teszi ezt?
Bogi: Nekem a stresszkezelésről rögtön a „filé” módszer jutott eszembe. Ennek az a lényege, hogy egy stresszhelyzetben megkérdezzük magunktól, hogy fontos-e az adott probléma, amivel kapcsolatban bizonytalan vagyok; indokolt-e, hogy ennyire intenzíven élem meg a szituációt, lehet-e pozitív irányba befolyásolni ezt. Tegyük fel a kérdést: érdemes egyáltalán foglalkoznom ezzel a helyzettel? Ha ezeket végigpörgetem, nagyon sokszor arra jövök rá, hogy ez egy olyan helyzet, amin teljesen feleslegesen stresszelek. De ha az az eredmény, hogy igenis érdemes ezen a problémán pörögni, akkor tovább tudok menni a megoldás felé. Lehetséges, hogy ez egy aktív probléma, és valóban megoldási eszközre van szükségem; ezt kezdhetem azzal, hogy kisebb lépésekre bontom, hogy ezáltal alakuljon ki egy megoldási terv. De eszköz lehet egy légzésgyakorlat, a meditáció, a sport vagy az olvasás is.
Hogyan bontakozik ki a stresszre adott reakciónk, a stresszkezelés metódusa az emberben?
Dorina: Az eszköztárunk kialakulása nagyon sokszor teljesen tudattalanul történik: mivel a stressz egy kellemetlen helyzet, a kellemetlen helyzeteket pedig általában el akarjuk kerülni, önkéntelenül is próbálkozunk bizonyos dolgokkal. Előfordul, hogy ez adaptív, jól működik és beválik, és van, hogy teljesen maladaptív (rosszul alkalmazkodó - a szerk.). Ilyen például az, ha elkezdünk alkoholt vagy drogokat fogyasztani, mert ezekkel is megszüntetjük aktuálisan a stresszállapotot. Fontos, hogy ebbe az állapotba nem csak negatív események miatt lehet kerülni, hiszen minden élethelyzet-változás stresszel jár. Létezik egy úgynevezett ,,stresszlista”, és nagyon érdekes, hogy a karácsony is rajta van például.
Bogi: Az ember nem gondolná, hogy akár egy ünnep vagy az, hogy férjhez megy hatalmas stresszel tud járni. Talán nem is operatív szinten, de stressz lehet egy új szerep vagy az, hogy megtörtént valami, amit nagyon vártam, és akkor jön a következő kérdés, hogy most hogyan tovább?
Ráadásul sokszor ezekhez a nagy fordulópontokhoz kötjük a boldogságunkat. Azt gondoljuk, hogy ha egy bizonyos változás bekövetkezik, akkor majd jobban érezzük magunkat, és emiatt igazából folyamatosan egy vágyott jövőben éljük az életünket, nem?
Dorina: Igen, valóban létezik az a gondolatcsapda, hogy azt gondoljuk, ,,A” dolognak be kell következnie ahhoz, hogy ,,B” dolog megtörténhessen. Például csak akkor tudom elfogadni magam, és akkor érzem azt, hogy szerethető vagyok, ha valaki elvesz feleségül.
Bogi:
Pontosan, és ezeket a feltételezéseket teljesen maguktól értetődő és megváltoztathatatlan igazságokként éljük át. Akkor van a gond, amikor egy külső körülménytől tesszük függővé az értékünket, pedig ez sokkal inkább a belső körülmények függvénye, azzal sokkal inkább összefüggésben van, hogy miképp vagyunk legbelül.
Hogyan tudunk megküzdeni akkor olyan problémákkal, amelyekre egyáltalán nem vagyunk hatással, mint például a klímaszorongás vagy a háború?
Dorina: Társadalompszichológusként nagyon tetszik ez a kérdés, mert valóban nem elválasztható az egyén attól a környezettől és társadalmi folyamatoktól, amelyekben jelen van. A klímaszorongás szerintem a legjobb példa erre. Én két megoldást látok e kapcsán: az egyik az úgynevezett instrumentális megküzdés, amikor az ügy érdekében teszünk valamit a saját szintünkön. Másrészt pedig sajnos igaz az, hogy ha a körülményeket nem tudod megváltoztatni, akkor magadban, belső munkával kell elérned azt, hogy a te szubjektív jólléted a helyes mederbe kerüljön. Fontos az én-hatékonyság érzése, amin instrumentális cselekvéssel tudunk javítani, ugyanakkor nem fogjuk tudni egyedül megoldani az ilyen társadalmi problémákat, és ezt bizony nehéz elfogadni.
Akkor a tudatosabb működés segíthet megszabadulni az életünket terhelő stressztől?
Dorina: Az, hogy tudatosabbak vagyunk ezekben a témákban, az megengedi, hogy átgondoltabb döntést hozzunk, de egy döntés meghozása stresszel, szorongással jár. Például, ha szeretnénk jó szülők lenni, mert tudjuk, hogy nekünk milyen sebeket okoztak mások, az azzal a stresszel is jár, hogy mi van, ha ezt nekem sem sikerül elkerülni? És mit kezdjek ezzel az érzéssel? Egyszóval előfordulhat, hogy az éntudatosabb működés több szorongással is jár.
Bogi: Igen, én erre most nagyon tudok csatlakozni, mivel babát várok, aki januárban fog érkezni. Az összes azzal kapcsolatos szorongáson már keresztülmentem, hogy hogyan ne csináljam azt, amire a családban megvoltak a minták. Mindemellett persze jó, hogy önismeretünkből fakadóan tudjuk, hogy mi az, amit szeretnénk elkerülni, hogy fel tudjuk ezeket címkézni - esetemben például azt, hogy hajlamos vagyok túlkontrollálni bizonyos dolgokat. Ezután lehet tudatosan elkezdeni keresgélni különböző eszközöket, amelyek specifikusan a saját mintáinkra vonatkoznak. Nekem is jó felismerés volt, hogy számos olyan szimpatikus irányzat van, amiből át tudok emelni elemeket.
Ha még többet szeretnél tudni a stresszkezelés hétköznapi gyakorlatáról, hallgasd meg a LelkEd podcast harmadik epizódját! Szó lesz arról is, hogy mit jelentenek igazából a pszichoszomatikus betegségek, miért van annyira bonyolult kapcsolatunk a saját testünkkel, illetve Boginak köszönhetően az is kiderül, hogy mégis mitől működnek a légzőgyakorlatok.
